Választás lépésről lépésre V. – Levelet hozott a posta
Amíg a kampány a szemünk előtt zajlik – lásd az előző cikket -, addig az államigazgatás berkeiben aprólékos háttérmunka folyik, amiről alig-alig értesülünk. Maximum sajtóhírekből, ha egy-egy porszem kerül a fogaskerekek közé és például rosszul nyomtatnak ki ajánlóívet, vagy téves tájékoztatás jelenik meg a külföldön szavazás helyszínéről, időpontjáról. Pedig a gépezet zakatol. Több mint nyolcmillió polgárt tájékoztat, adatait kezeli a rendszer, nem is beszélve a jelöltekről és a pártokról.
Szóval térjünk vissza a kályhához és olvassuk tovább a Nemzeti Választási Iroda Hirdetményét. Tájékoztat bennünket, hogy automatikusan felkerültünk a névjegyzékbe. Levélben kaptunk értesítőt a helyi választási irodától, hogy felvettek bennünket a szavazóköri névjegyzékbe. De mi az a választási iroda és mi az a névjegyzék? Előtérben a háttér, essünk túl rajta.
Autonómia és szigorú hierarchia
Választási irodák a
a) Nemzeti Választási Iroda,
b) területi választási iroda,
c) országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda,
d) helyi választási iroda,
e) külképviseleti választási iroda.
A Nemzeti Választási Iroda autonóm államigazgatási szerv. Autonóm egy szervezet, ha csak a törvénynek van alárendelve. Ez függetlenséget jelent és azt, hogy a feladatkörében nem utasítható. A kormányzati szervezetrendszerben ilyen még a Közbeszerzési Hatóság, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. A Nemzeti Választási Irodát elnök vezeti, akit a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki, méghozzá kilenc évre.
A törvény a többi irodát csak egyéb választási irodáknak nevezi. Ezek a polgármesteri hivatalokban működnek, vezetői a jegyzők – a területinek a fővárosi, megyei, az országgyűlési választókerületinek a székhely település, a helyinek a helyi jegyző. Tagjait a jegyzők bízzák meg, díjazás fejében.
A külképviseleti választási iroda vezetőjét és tagjait a Nemzeti Választási Iroda elnöke bízza meg, általában a diplomáciai képviselet, illetve a konzuli személyzet tagjai közül.
A választási irodák szigorú hierarchiát követnek. Szakmai tevékenységüket a Nemzeti Választási Iroda elnöke irányítja, aki az összes választási iroda vezetőjének közvetlenül utasítást adhat. Aztán, folytatva a sort, a területi választási iroda vezetője az országgyűlési választókerületi és a helyi, az országgyűlési választókerületi a helyi választási iroda vezetőjét utasíthatja. A választási iroda tagjait pedig az iroda vezetője. Ezen kívül választási iroda vezetőjének senki más nem adhat utasítást. Egyedül a választási bizottság elnöke a bizottság mellett működő választási iroda vezetőjének, de ott is csak a bizottság titkársági feladatainak ellátása körében.
A választási irodák feladatai
Ha röviden akarjuk összefoglalni, akkor azt mondhatjuk, hogy az irodák ellátják a választás előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatokat, tájékoztatják a választópolgárokat, a jelölteket és a jelölő szervezeteket. Működtetik választási információs rendszereket, végzik a választási bizottságok titkársági feladatait. Biztosítják a szavazás lebonyolításának feltételeit, kezelik a választási iratokat. A Nemzeti Választási Iroda honlapot működtet, amelyen közzéteszi a névjegyzékekkel, a szavazással és a választás eredményével kapcsolatos adatokat.
Lássuk akkor a névjegyzékeket
A központi névjegyzék automatikusan felvesz minden olyan személyt, aki magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és bármely választáson választójoga van. Szerepelnek benne a magyar állampolgárok, a menekültek, bevándoroltak, letelepedettek, európai uniós állampolgárok és a 17. életévüket betöltött polgárok is, ha egyébként lenne választójoguk. Magyarországi lakcímmel rendelkező, nemzetiséghez tartozó választópolgár kérheti, hogy a központi névjegyzéken kerüljön feltüntetésre nemzetiségének a megnevezése és az, hogy az országgyűlési választáson is nemzetiségi választópolgárként kíván szavazni. Ebben az esetben a nemzetiségi listára, ennek hiányában pártlistára szavazhat. A központi névjegyzékben nyilvántartott adatainkról másolatot kérhetünk.
A röviden csak NESZÁ-nak nevezett névjegyzékben a bírói döntés alapján választójoggal nem rendelkezők szerepelnek. A nyilvántartás nem nyilvános, abba csak az érintett, a választási szervek és a bíróság tekinthetnek be. Viszont bárki kérhet igazolást arról, hogy nem szerepel ebben a nyilvántartásában.
Míg a központi névjegyzékben minden választópolgár szerepel, addig a szavazóköri névjegyzék már csak az adott választáson szavazati joggal rendelkezők adatait tartalmazza. A Nemzeti Választási Iroda a központi névjegyzékben nyilvántartott adatokat a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásával összekapcsolva szavazóköri bontásban teszi hozzáférhetővé a helyi választási irodák számára. A szavazóköri névjegyzék az átjelentkezéssel szavazó – aki a szavazás napján Magyarországon, de a magyarországi lakóhelyétől eltérő helyen kíván szavazni – választópolgár adatai mellett a magyarországi lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület megjelölését is tartalmazza. Az átjelentkezéssel szavazó választópolgár a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján és az országos listás szavazólapon szavaz.
Ha valaki szerepel a szavazóköri névjegyzékben, de a szavazás napján külföldön tartózkodik, kérheti a felvételét a külképviseleti névjegyzékbe. Magyarország nagykövetségén vagy főkonzulátusán a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján szavazhat.
A levélben szavazók névjegyzékébe azt a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárt kell felvenni, aki – kérelme alapján – szerepel a központi névjegyzékben. Egy pártlistára szavazhat. A Nemzeti Választási Iroda feltünteti a központi névjegyzéken a levélben szavazók névjegyzékébe vételét. A levélben szavazók névjegyzékének adatait a szavazást követő kilencvenedik nap utáni első munkanapon törölni kell.
Forrás: 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról; 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról; 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól; valasztas.hu