Választás lépésről lépésre IX. – Ki lesz a limbo-király?

A címben idézett dal szerint az, aki átbújik a léc alatt, velünk jöhet. Az országgyűlési képviselőválasztásokon azonban van egy két léc, ami fölött kell áthaladni. Mik az új szabályok? Vannak-e fordulók, küszöbök? Hogy kell az eredményt kiszámolni? Április 6-án eldől az országgyűlés sorsa, estére mind az egyéni, mind a listás képviselők mandátumot szereznek. Aztán majd a választás eredményének megállapítása után megtudjuk, hogy ki, illetve melyik párt mennyit. Ki megy tovább a limbo-hintón?

Csak Ön után…

Ahhoz, hogy az országgyűlés megalakulhasson, először nekünk kell egy kis aktivitást mutatnunk. Korábbi cikkünkben már részletesen leírtuk a szavazás menetét, itt most csak összefoglaljuk. Szóval, ha magyarországi lakóhelyünk van, akkor lakóhelyünkön, vagy átjelentkezéssel illetve külképviseleti névjegyzékbe való felvétellel egyéni választókerületi jelöltre és pártlistára, vagy ha szerepelünk a nemzetiségi névjegyzékben, akkor nemzetiségi listára szavazhatunk. Ha nincs magyarországi lakóhelyünk, akkor pártlistára.

Ha megnyerte, hadd vigye…

A győztes mindent visz. Az országgyűlési képviselők választása ugyanis egyfordulós. Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Magyarul, nincs érvényességi küszöb. Ha netán előfordulna, hogy rajtunk kívül senki nem menne el szavazni a választókerületünkben, mostantól egyedül is tudnánk országgyűlési képviselőt választani. De mivel 2010-ben az első fordulóban 64,38%-os volt a részvétel, 2006-ban pedig 67,83 %, ezért számíthatunk arra, hogy nem kell magányosan ácsorognunk a szavazatszámláló bizottság előtt. Ha hasonló lesz a részvételi arány – egy választókerületre idén átlagosan kb. 75-76 ezer választó jut -, lesz még választókerületenként kb. 50 ezer társunk, akikkel együtt mehetünk szavazni. És a szavazatszámláló bizottságoknak sem kell tétlenkedniük.

Könnyen lebillen a limbo-léc

Azoknál az egyéni képviselőjelölteknél, akik nem szerzik meg a választókerületükben leadott szavazatok legalább 2%-át. Ebben az esetben ugyanis az államkasszához kell fáradniuk, de most nem a kifizetési, hanem a befizetési ablakhoz, és vissza kell fizetniük a kampányra kapott 1 millió Ft támogatást. De pártjuknak is, ha a képviselőjelölt a támogatás igénybevételéről lemondott és azt az őt jelölő párt rendelkezésére bocsátotta. Lásd korábbi cikkünket.
Nem szerez mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el. Közös pártlista esetében ez tíz százalék, kettőnél több párt által állított közös pártlista tizenöt százalék.
Nem szerez mandátumot az a nemzetiségi lista, amely a kedvezményes kvótát nem érte el. Ezt nem olyan bonyolult kiszámítani, az összes országos listás szavazatot el kell osztani kilencvenhárommal, és az eredményt tovább kell osztani néggyel, az így kapott hányados egész része a kedvezményes kvóta.

Van még egy pár hely, te is beférsz

Ne csüggedjünk, ha nem az a képviselő nyer, akire szavaztunk, vagy ha túlszavaztuk magunkat, jelöltünk kevesebb szavazattal is nyert volna. Ugyanis ha jelöltünk nem szerez a mandátumot, akkor a jelöltre leadott szavazat, illetve, ha szerez, akkor a szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám töredékszavazatnak minősül. Persze csak akkor, ha pártunk is áthaladt a léc felett.
És ha még van kedvünk egy kicsit fejszámolni. Ha az egyéni választókerületben a legtöbb szavazatot két vagy több jelölt egyenlő szavazatszámmal szerzi meg, töredékszavazatnak minősül az adott egyéni választókerületben minden egyéni választókerületi jelöltre leadott szavazat. Az önálló pártlista töredékszavazatainak a párt önálló egyéni választókerületi jelöltjeinek töredékszavazatai számítanak.
A közös pártlista töredékszavazatainak a pártlista állításában részt vevő pártok közös – ugyanazon pártok részvételével állított – egyéni választókerületi jelöltjeinek töredékszavazatai számítanak. Egyszerű, nem?

Látja, nem látja, na látja

Aki elfelejtett matekból államvizsgázni, az most csak figyeljen, hogy hogy jön ki az országos lista. Ha egy párt elérte az 5-10-15 %-ot – lásd fentebb – akkor a listás szavazataihoz adjuk hozzá a töredékszavazatait. Hívjuk ezt pártlistára jutó szavazatoknak. Ezeket adjuk össze, és máris megkaptuk az összes pártlistás szavazatot. Ha még ehhez hozzáadjuk a nemzetiségi listákra leadott szavazatokat, akkor az lesz az összes országos listás szavazat. Na most jön a már emlegetett osztás. Az összes országos listás szavazatot el kell osztani kilencvenhárommal, és az eredményt tovább kell osztani néggyel; az így kapott hányados egész része a kedvezményes kvóta. Továbbá, ha egy adott nemzetiségi listára jutó szavazatok száma nagyobb vagy egyenlő, mint a kedvezményes kvóta, az adott nemzetiségi lista kap egy kedvezményes mandátumot. Egy nemzetiségi lista egy kedvezményes mandátumot kaphat. Az országos listán megszerezhető mandátumok számát csökkenteni kell a kiosztott kedvezményes mandátumok számával,
A megmaradt mandátumokat a mandátumszerzésre jogosult pártlisták között, és az olyan, kedvezményes mandátumot szerzett nemzetiségi listák között kell kiosztani, amelyek pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát elérték.

Victor d’Hondt belga matematikus kigondolta…

… az ő mátrixát. Na most, ez a mátrix nem az a mátrix, amit a filmben láttunk. Ez a versengő listák mátrixa. Címsorában a párt- és a nemzetiségi listák nevei vannak. Alatta, az első sorban a pártlistákra jutó, illetve a nemzetiségi listákra leadott – a kedvezményes kvótával csökkentett – szavazatok száma. Ezután már csak minden pártlista, illetve nemzetiségi lista szavazatai alá be kell írnunk az adott lista szavazatainak felét, alá a harmadát, az alá a negyedét és így tovább.
Na most jön az, ami még nem volt. Megkeressük a táblázatban a legnagyobb számot és amelyik lista oszlopában megtaláljuk, annak a listának adunk egy mandátumot. Majd megkeressük a következő legnagyobb számot, és az a lista is kap egy mandátumot. Ezt mindaddig csináljuk, amíg az összes mandátumot ki nem osztottuk. Van még egy kurfli. Ha a táblázatban több lista alatt egyenlő számok vannak, és ezzel a szavazatszámmal mandátumhoz jutnának, de a megszerezhető mandátumok száma kevesebb, mint az azonos szavazatot elért listák száma, akkor a lista sorszáma szerinti sorrendben kell kiosztani a mandátumokat.

Kisült a hurka

Az országos lista által megszerzett mandátumokat a jelöltek az országos listán elfoglalt helyük sorrendjében szerzik meg. Az egyéni választókerületben mandátumot szerző jelöltet az országos listáról törölni kell. Ha az országos listáról a jelölt kiesik, helyébe az országos listán soron következő jelölt lép. Ha az országos listán kevesebb jelölt van, mint a lista által megszerzett mandátumok száma, a ki nem osztott mandátum betöltetlen marad.
A nemzetiségi listát állító, de azon mandátumot nem szerző nemzetiséget nemzetiségi szószóló képviseli az Országgyűlésben. A nemzetiségi szószóló a nemzetiségi listán első helyen szereplő jelölt lesz.

Forrás: 2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról; valasztas.hu; Dalszöveg idézetek – Novai Gábor: Limbó hintó