Rezsicsökkentés a társasházakban II. – Kik azok a lakossági fogyasztók…?

Még meg sem száradt a tinta a társasházakban a rezsicsökkentés eredményét bemutató hirdetményeken, a közös képviselők, intézőbizottságok máris tanulhatják a rezsicsökkentés kimutatásának és elszámolásának újabb fortélyait. Az eddigi teendők mellé saláta(törvény)ként feltálalt módosító jogszabály adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a hulladékgazdálkodási közszolgáltató, illetve a víziközmű-szolgáltató díjainak megosztásához kapcsolódóan.

Tanuljunk betűszavakat!

A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló jogszabályok megjelenése óta érdemes az eddig használt szókészletünket néhány újabbal bővíteni, hogy megérthessük, hogy tulajdonképpen miről is van (betű)szó. Lássuk! Amikor azt halljuk, hogy
• Get – akkor a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény,
• Vet – akkor a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény,
• Tszt – akkor a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény,
• Vksztv – akkor a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény
kell, hogy az eszünkbe jusson. Ezeket a továbbiakban mi is így használjuk. Hogy teljes legyen a kör, a rezsicsökkentésben érintett még a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, illetve a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény. Ezekre nem tudunk közkeletű betűszókat.

A mostani törvénymódosítás a hulladékszállítást és a víziközmű-szolgáltatást érinti. Meg kell ismerkednünk még egy-két fogalommal, hogy tovább tudjunk lépni. Ezek pedig a közvetített szolgáltatás, a közbenső szereplő és a rezsicsökkentésre jogosult. Na, de ki közvetít kinek és kik azok a jogosultak?

Ki közvetít kinek?

Közvetített a szolgáltatás, ha a közszolgáltató az általa nyújtott közszolgáltatást közbeiktatott személy vagy szerződéses kapcsolati lánc útján juttatja el a rezsicsökkentésre jogosult részére – mondja a törvény. Ez a társasházak esetében azt jelenti, hogy a szolgáltató a társasház részére egy számlán számlázza ki a nyújtott közszolgáltatást, és a társasház – a közös képviselő, intézőbizottság – azt a közös költségben térítteti meg a társasház tulajdonosaival. Magyarul a társasház a hulladékgazdálkodási közszolgáltató, illetve a víziközmű-szolgáltató és társasházi tulajdonosai között közvetített szolgáltatónak minősül.

Mint közvetített szolgáltatást végző, köteles bejelenteni a közműszolgáltatónak, hogy a szolgáltatást igénybe vevők közül ki nem tartozik a rezsicsökkentésre jogosultak körébe. A törvény tehát a társasházak részére adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. A közös képviselő dolga, hogy adatot szolgáltasson arról, hogy az elszámolási időszakban milyen arányban oszlik meg a rezsicsökkentésre jogosultak és más felhasználók között a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díja, illetve víziközmű-szolgáltatás esetén a fogyasztás.

Kik azok a jogosultak?

A hulladékról szóló törvény szerint a természetes személy ingatlanhasználó, illetve jogszabály alapján vele egy díjkategóriába tartozó személy. Szóval ezek mi magunk lennénk. Ezzel szemben állnak a nem természetes személyek. A hulladéktörvény rájuk a más felhasználó kifejezést alkalmazza. A díjcsökkentés a társasházat azoknak az albetéteknek a vonatkozásában illeti meg, amelyeket természetes személy ingatlanhasználó használ.

A Vksztv. lakossági felhasználó, illetve jogszabály alapján vele egy díjkategóriába tartozó személyről beszél, ők rezsicsökkentésre jogosultak. A törvény precíz meghatározást ad erre vonatkozóan. Lakossági felhasználó az a természetes személy felhasználó, aki nem jövedelemszerző gazdasági tevékenység keretében, saját háztartása, üdülő vagy hétvégi ház, garázs ellátása érdekében veszi igénybe a víziközmű-szolgáltatást, valamint a társasház és a lakásszövetkezet. És ide tartozik, amit még lakossági díjon kell elszámolni, tehát
a) a távhő-szolgáltatónak lakossági használati melegvíz előállítása céljából szolgáltatott ivóvizet,
b) lakásbérlők tényleges víziközmű-szolgáltatás igénybevételét a bérlakás üzemeltetését végző gazdálkodó szervezettel szemben.

Mi a teendő?

A hulladékszállítás esetében a közös képviselő az elszámolási időszakot megelőző hónap 10. napjáig a hulladékgazdálkodási közszolgáltató részére adatot szolgáltat, hogy az elszámolási időszakban milyen arányban oszlik meg a vele szerződéses kapcsolatban álló rezsicsökkentésre jogosult és más felhasználók között a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díja.

A víziközmű-szolgáltatás esetében a fogyasztásmérő leolvasásával egyidejűleg kell adatot szolgáltatni a víziközmű-szolgáltató részére, hogy az elszámolási időszak fogyasztása milyen arányban oszlik meg a vele szerződéses kapcsolatban álló rezsicsökkentésre jogosult és más felhasználók között.

A hulladékgazdálkodási illetve a víziközmű-szolgáltató bármikor jogosult betekinteni az adatszolgáltatást megalapozó adatokba, számításokba, illetve az alkalmazott módszertanba.

A szolgáltatók az adatszolgáltatás alapján külön-külön számlát bocsátanak ki a rezsicsökkentésre jogosultak és más felhasználók díjáról.

Mi van, ha nem?

Ha az adatszolgáltatást a közvetített szolgáltatásban részes közbenső szereplő határidőben nem teljesíti, a hulladékgazdálkodási, illetve a víziközmű-szolgáltató csak egy, a díjcsökkentést nem tartalmazó számlát bocsát ki.

A díjcsökkentés az adatszolgáltatás elmulasztása esetén is megilleti a rezsicsökkentésre jogosultat, melynek terhét a közszolgáltatást közvetített szolgáltatásként nyújtó személy viseli.

Forrás: 2014. évi XI. törvény a rezsicsökkentéssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról; hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény; víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény
Képek forrása: http://www.fkf.hu/portal/page/portal/fkf; http://vizmuvek.hu/hu/fovarosi-vizmuvek