Európai parlament választás – Nicsak, ki beszél?
Hát már nem megint a köztársasági elnök? Most éppen az Európai parlament tagjainak 2014. évi választását tűzte ki. Mégpedig május 25-re. A Hirdetmények is megjelentek már az utcákon. Hasonlítanak az országgyűlési képviselőválasztás hirdetményére, mégis mások. Hogy miben? Nézzük csak!
Követel a csatlakozás
Az Európai Parlament tagjainak választásán is a választási eljárásról szóló törvényt kell alkalmazni. Ezt az országgyűlési képviselőválasztással kapcsolatos cikkeinkben elég részletesen kitárgyaltuk. Ugyanakkor Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben Magyarország képviselői részére fenntartott parlamenti helyek betöltésének szabályait – ezek már az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló törvény szavai. Hát ha megköveteli, megköveteli. Lássuk, mit is követel meg a csatlakozás. Például olyan szabályokat, amelyek biztosítják a választójogot az Európai Unió más tagállamainak Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárai részére az Európai Parlament tagjainak választásán. Szóval mindjárt ez az első különbség. Az országgyűlési képviselők választásán minden nagykorú magyar állampolgár választó és választható. Az Európai Parlament tagjainak választásán az választó és választható, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkezik. Tehát az Európai Unió más tagállamának választópolgára is, ha Magyarországon lakóhellyel rendelkezik. Sőt, az európai parlamenti választások előkészítése során azon államoknak az állampolgárait, amelyek az Európai Uniónak még nem tagjai, de csatlakozásukra tekintettel már részt vehetnek az európai parlamenti választásokon, úgy kell tekinteni, mintha az Európai Unió tagállamainak állampolgárai lennének.
37 – 22 – 11 – 8
Az ajánlás, hasonlóan az országgyűlési képviselőválasztáshoz, ajánlóíven történt, április 22-ig lehetett ajánlani jelöltet. A listaállításhoz legalább 20 000 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása volt szükséges. Egy választópolgár több listát is ajánlhatott, akárcsak az országgyűlési képviselőválasztáson. A választási bizottság 37 jelölőszervezetet vett nyilvántartásba. 15 szervezet már valamit sejthetett, mert a Nemzeti Választási Irodától már csak 22 párt vette át az ajánlások gyűjtésére szolgáló ajánlóíveket és határidőre ennek csak fele, 11 párt adta le. A leadott ajánlásokat a Nemzeti Választási Iroda ellenőrizte és az aláírások vizsgálata után derült ki, hogy csak 8 párt szerepel majd a szavazólapokon. Három pártnak ugyanis nem volt meg a listaállításhoz szükséges 20 ezer érvényes ajánlása, így ezeknek a listáknak a nyilvántartásba vételét a Nemzeti Választási Bizottság elutasította.
751 – 21
A választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik. Itt tehát nincsenek egyéni képviselőjelöltek. Az országgyűlési választásokon 109 választókerület volt – az Európai parlamenti választáson Magyarország területe egy választókerületet alkot. A listán a jelöltek a pártok által bejelentett sorrendben szerepelnek. Egy választópolgár csak egy listán szerepelhet jelöltként.
A listán nemcsak magyar állampolgárok szerepelhetnek, hanem az EU más tagállamának Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárai is. Az Európai parlament 751 képviselőjéből 21 képviselőt választanak Magyarországról. Ez az európai parlament létszámának közel 3 %-a. Ehhez képest a listákon egy-egy párt maximum 63 jelöltet állíthatott, háromszor annyit, mint amennyi az összes megszerezhető mandátumok száma. Ezzel a lehetőséggel csak az egyik közös lista élt, a sort maga a miniszterelnök zárja. Igaz, hogy a szavazólapra csak az első öt jelölt neve kerül fel.
5 % és megint a d’Hondt-mátrix
Egy választópolgár egy listára szavazhat. A megszerezhető mandátumok száma megegyezik az Európai Parlamentben Magyarország számára fenntartott képviselői helyek számával, szóval 21-gyel. A mandátumkiosztásban csak azok a listák vehetnek részt és szerezhetnek mandátumot, amelyek több szavazatot kaptak, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat 5%-a. A mandátumok kiosztásához össze kell állítani egy táblázatot …
És akik olvasták az országgyűlési képviselőválasztással kapcsolatos korábbi cikkünket, azok talán már kívülről fújják, hogy hogyan történik ezután a számolás.
Forrás: 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról; 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról; valasztas.hu;
Képek forrása sorrendben: valasztas.hu; kormany.hu