Teljes tartalom

… jogszabályokban is, azoknak közreadunk itt egy kivonatos összeállítást az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendeletből és a kapcsolódó jogszabályokból. Míg az előző két cikkben – a „Érdekes eset a diákigazolványról” és a „Vegyünk egy egyszerű esetet…” címűekben – csak a diákigazolványokkal foglalkoztunk, itt az oktatási igazolványok teljes körét áttekintjük. Ugyanis nemcsak a diákok kapnak „diák”igazolványt, hasonló igazolványt kapnak a közoktatásban dolgozók, ezt pedagógus igazolványnak hívják, illetve a felsőoktatásban tanítók. Ez utóbbi neve oktatói igazolvány.

Nemrég rövid írás jelent meg „Meghurcolta a kalauz az egyetemista lányt” címmel (Blikk.hu, 2013.04.01., szerző V. J. Z.) annak az egyetemistának az ügyében, akinek diákigazolványát elvette és nem adta vissza egy kalauz a vonaton Győrnél. Nem hitte el, hogy a szerinte gyanús érvényesítő matricát az egyetem tanulmányi osztálya adta ki.

A cikkben megpróbálunk tisztázni néhány fogalmat, amelyek a diákok utazási kedvezményeinek igénybevételével kapcsolatban talán kevésbé közismertek. Vegyünk egy egyszerű esetet, valaki egy felsőoktatási intézmény hallgatója. Először is itt van a jogosultság kérdése. Az utazási kedvezmény igénybevételéhez jogosultság kell.

A Közösségi Vámkódex szerint azokat az árukat, amelyeknek az előállításában egynél több ország vesz részt, úgy kell tekinteni, hogy abból az országból származnak, ahol az utolsó lényeges megmunkáláson – lehet az a csomagolás is – mentek keresztül. Így egy másik országban előállított, de Magyarországon csomagolt élelmiszeren származási országként feltüntethető Magyarország. Ezt a szabályt a piaci szereplők igen változatosan értelmezték, jelentős zavart és bizonytalanságot okozva a vásárlók körében.

A minap kiolvastam a kezem ügyébe került bolti nyugtákat. Ezek a nyugták jönnek, mennek, napjában akár többször is, sokszor észre sem vesszük őket. Érdeklődéssel tapasztaltam, hogy különösen a nagyobb élelmiszerboltok, de más profilú üzletek, patikák nyugtái is beszélnek hozzánk. Megköszönik a vásárlást, elköszönnek tőlünk, vagy különböző dolgokat közölnek velünk, felhívják a figyelmünket saját fontosságukra, hogy őrizzük meg őket. Van, amit elsőre világos, van, amit értelmeznünk kell. Ezekből gyűjtöttünk egy csokrot. Tessék!

Akik most azt hiszik, hogy a römiről, vagy a kanasztáról lesz szó, azok is olvassák nyugodtan tovább a cikket, mert nem. A BuBi mostantól a Budapest Bicikli Közbringa rendszert jelenti. Indult még: Bico, Kerékbár, Cimbike, Bérbi, de Bubi lett a győztes. Teljes nevén MOL Bubi. És 2014. tavaszán indul. A MOL Bubi nem kerékpárkölcsönző, hanem a közösségi közlekedés egy új formája, integráns része. A közbringa-rendszer különlegesen strapabíró, ízig-vérig magyar Csepel egyenkerékpárjait pedig nevezzük ezentúl közbringáknak.

Toborzott önkéntes tesztpilóták róják a köröket. No nem a Hungaroringen, hanem a Budapest utcáin. És tesztregisztrátorok tesztelik a szoftvert. Nyilvános teszthétvégeken lehet próbálgatni a bicikliket. A BKK ugyanis csak azt követően indítaná élesben a MOL Bubit, várhatóan április végén, hogy a próbaüzem sikeresen lezajlott.

Most, hogy lassan a pártok és az egyéni képviselőjelöltek leadják az ajánlóíveket, talán van egy szusszanásnyi időnk kicsit megmerítkezni a vizivilágban is. Március 1-től módosult egy apró részlet egy törvényben. Egy értelmező rendelkezés, valahol a jogszabály legvégén. 80 centivel és 3,5 kW-tal. Ennyi. De ezzel egy szép új világ tárult fel a gépi berendezéssel hajtott vízijármű (szóval a motorcsónak) használói számára. Most már akár mehetünk árral szembe is.

Folytatjuk a laboratóriumi vizsgálattal kapcsolatos cikkünket. Az első részben – Laborlelet I. – egy eredeti laborlelet alapján az ott felsorolt meghatározások, rövidítések jelentését, tartalmát ismertettük, a Vérkép címszóig. Ebben a cikkben tovább megyünk és a Vérkép címszó alatt felsorolt elemeket ismertjük, szintén az eredeti laborleletben lévő sorrendben.

Kedves ismerősöm tágra nyílt szemekkel tanulmányozta a laborleletét. Próbált kiigazodni az ismeretlen elnevezések, a referenciaértékek és a megcsillagozott tételek között. Nem ment. Azt hiszem, nincs egyedül ezzel. Neki szántam segítségül ezt a kis összeállítást, de azt hiszem, más számára is hasznos lehet.

Egyre több társasház próbál védekezni a betörések és rongálások ellen kamerarendszerrel, akarom mondani a közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszerrel. Ebben a cikkben annak járunk utána, hogy milyen feltételek mellett létesíthető és üzemeltethető egy ilyen rendszer

Ezért a mondatért ezen túl nem kell bekapcsolnunk a tv-t és rákeresni valami krimire. A jegyzőtől is meghallgathatjuk, ha társasházi közös képviselők, vagy intézőbizottság vagyunk. A társasházi törvény 2014. február 1-től, majd 18-tól hatályos módosítása ugyanis ismét törvényességi felügyeletet rendelt a társasházak fölé. Ezúttal a jegyzőt.

Még meg sem száradt a tinta a társasházakban a rezsicsökkentés eredményét bemutató hirdetményeken, a közös képviselők, intézőbizottságok máris tanulhatják a rezsicsökkentés kimutatásának és elszámolásának újabb fortélyait. Az eddigi teendők mellé saláta(törvény)ként feltálalt módosító jogszabály adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a hulladékgazdálkodási közszolgáltató, illetve a víziközmű-szolgáltató díjainak megosztásához kapcsolódóan.

Legkésőbb május 31-ig kell megtartani az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést a társasházakban. Az előkészítés új feladata a rezsicsökkentésről – születési nevén: a közszolgáltatások végfogyasztói árainak jogszabályok alapján megvalósuló csökkenéséről – való tájékoztatás. A társasházi törvény ezt egy 2013. december 17-én elfogadott és 2013. december 21-én kihirdetett módosítással a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság feladatává teszi. Mindezt többletdíjazás felszámítása nélkül kell megvalósítaniuk.

Könnyebb a tevének átjutni a tű fokán, mint 98,97-ről 100-ig eljutni. Ez előbbi a választás után közvetlenül összeszámolt szavazatok %-os aránya. És hogy mikor lesz 100 százalékos a feldolgozottság? A választókerületek szavazatainak teljes feldolgozására a szavazást követően legalább egy hetet várni kell. A listás eredmény megállapítására legkésőbb a szavazást követő tizenkilencedik napon kerül sor. Szóval egy darabig – ahogy mondani szokás – még billeghetnek a körzetek és az eredmény. Mit csinálnak addig a szavazatszámlálók, a kormány, a parlament és a képviselők?

A címben idézett dal szerint az, aki átbújik a léc alatt, velünk jöhet. Az országgyűlési képviselőválasztásokon azonban van egy két léc, ami fölött kell áthaladni. Mik az új szabályok? Vannak-e fordulók, küszöbök? Hogy kell az eredményt kiszámolni? Április 6-án eldől az országgyűlés sorsa, estére mind az egyéni, mind a listás képviselők mandátumot szereznek. Aztán majd a választás eredményének megállapítása után megtudjuk, hogy ki, illetve melyik párt mennyit. Ki megy tovább a limbo-hintón?

A Nemzeti Választási Iroda Hirdetményének következő része a szavazással kapcsolatban ad tájékoztatást. Korábbi, az országgyűlési választásokról szóló cikkeinkben többször érintettük már a szavazási módokat. Egy látványkonyhában minden a szemünk előtt van. Ebben a cikkben összefoglaljuk, hogy ki, hol, hogyan szavazhat. De lássuk előbb a tudnivalókat, aztán azt, hogy hogyan szavazhatunk.

A választások alkalmával már hagyomány, hogy a pártok, jelöltek országos vagy helyi szinten etikai szabályokat fogalmaznak meg, elsősorban a kampányban követendő magatartással szemben. A választások során követendő magatartást az állam is szabályokba foglalja, megszegőit bünteti, a választási eljárásról szóló törvény is részletes szabályokat fogalmaz meg – lásd erről korábbi, Kampánykiskáté című cikkünket – és ennek megszegőit bírsággal fenyegeti. Jogszabály és etika, mi a különbség

A jól végzett munka fejében az egyéni választókerületi képviselőjelöltek és az országos listát állítani képes pártok, nemzetiségek az államkasszához fáradhatnak. Az egyéni jelöltek fix összegre jogosultak, a pártok és nemzetiségiek számára a költségvetés támogatási alapot határozott meg, amelyhez viszonyítva a pártok az egyéni jelöltek számának, a nemzetiségiek a nemzetiségi kvóta arányában részesülnek támogatásban.

Amíg a kampány a szemünk előtt zajlik – lásd az előző cikket -, addig az államigazgatás berkeiben aprólékos háttérmunka folyik, amiről alig-alig értesülünk. Maximum sajtóhírekből, ha egy-egy porszem kerül a fogaskerekek közé és például rosszul nyomtatnak ki ajánlóívet, vagy téves tájékoztatás jelenik meg a külföldön szavazás helyszínéről, vagy időpontjáról. Pedig a gépezet zakatol. Több mint nyolcmillió polgárt tájékoztat, adatait kezeli a rendszer, nem is beszélve a jelöltekről és a pártokról.

Most a kampány szóról ne az eredeti jelentése – mező, táborozás, hadjárat – jusson eszünkbe, hanem a választás. Bár, manapság a táborozás és hadjárat talán nem is áll olyan messze a valóságtól. Ajánlásgyűjtők táboroznak itt is, ott is, a hadjáratot pedig házról házra, plakátokkal, szórólapokkal, aktivisták szétküldésével vívják. Ez már maga a kampány. Nehéz lenne úgy továbblépni a jelöltajánlásról – lásd előző, Választás lépésről lépésre III. – Megint jönnek, becsöngetnek… című cikkünket -, hogy szó nélkül hagyjuk a választási kampányt. Mik a legfontosabb tudnivalók? Kérdezz-felelek.

Most Ugorgyunk! – ahogy az öreg Pósalaky úr mondaná – egyet és a Nemzeti Választási Iroda Hirdetményén a soron következő névjegyzék helyett vegyük előre az ajánlást. Négy éve még azt írtuk volna a címben, hogy … kopogtatnak. Akkor még ugyanis ajánló szelvényeket – nickname: kopogtató cédula – gyűjtöttek a képviselőjelölteknek. Ezekben a napokban aláírásgyűjtők járják be a választókerületeket, az ajánlóívekre aláírásokat gyűjtők.

Mielőtt tovább olvasnánk a Nemzeti Választási Iroda Hirdetményét, poroljuk le egy kicsit történelmi tanulmányainkat. Ahogy az előző cikkben – Választás lépésről lépésre I.- láttuk, ma a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos. Minden nagykorú – 18. életévét betöltött – magyar állampolgár választó és választatható. Választójogunk gyakorlása saját szabad elhatározásunkon alapul. Ez nem mindig volt így. Erről szól ez a cikk.

Bizonyára sokan találkoztak már az utcán a Nemzeti Választási Iroda Hirdetményével, amely az országgyűlési képviselők megválasztásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat tartalmazza. Ebben a cikksorozatban ezt a Hirdetményt vesszük végig lépésről lépésre. Olvassuk együtt!

Hát már nem megint a köztársasági elnök? Most éppen az Európai parlament tagjainak 2014. évi választását tűzte ki. Mégpedig május 25-re. A Hirdetmények is megjelentek már az utcákon. Hasonlítanak az országgyűlési képviselőválasztás hirdetményére, mégis mások. Hogy miben? Nézzük csak!