Választás lépésről lépésre VII. – Kampányetikett

A választások alkalmával már hagyomány, hogy a pártok, jelöltek országos vagy helyi szinten etikai szabályokat fogalmaznak meg, elsősorban a kampányban követendő magatartással szemben. A választások során követendő magatartást az állam is szabályokba foglalja, megszegőit bünteti, a választási eljárásról szóló törvény is részletes szabályokat fogalmaz meg – lásd erről korábbi, Kampánykiskáté című cikkünket – és ennek megszegőit bírsággal fenyegeti. Jogszabály és etika, mi a különbség?

Bűn és bűnhődés

Jogszabályok nevesítik a választásokkal szemben elkövethető visszaéléseket, az elkövetőt büntetés fenyegeti. A legsúlyosabb eseteket a Büntető törvénykönyv januártól hatályos rendelkezései sorolják fel. Ezek közé tartozik, ha valaki mást a választási gyűlésen való részvételében erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, a jelölés szabályait megszegve szerez ajánlást, jogosultat a választásban akadályoz, erőszakkal befolyásol, megsérti a titkosságot, meghamisítja az eredményt. De megfordítva, ugyanúgy büntethető az is, aki jogosultság nélkül szavaz, jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel, korábbi nemzetiségi önkormányzati képviselőjelöltségére vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy az ajánlásáért, szavazatáért anyagi juttatást fogad el. A választási bizottság tagja hivatalos személy, fokozott védelem illeti meg és fokozott felelősség terheli.

Mit érdemel az a …

A választási kampány, a jelölt bejelentés és a névjegyzékből szolgáltatott adatok felhasználási szabályainak megsértésért bírság szabható ki. Például, ha valaki nem adja le az összes ajánlóívet, amit a választási bizottságtól átvett, a bírság összege minden be nem nyújtott ajánlóív után a kötelező legkisebb munkabér havi összegének fele, idén 50500 Ft. Ezt a választási bizottságok komolyan is vették. Mutatja ezt a napokban közzétett MTI hír, hogy a több mint 478 ezer kiadott ajánlóívből mintegy 37 ezret nem vittek vissza és ezért a választási bizottságok 1,86 milliárd forint bírságot szabtak ki.
Bírság szabható ki a média kampányban való részvételével kapcsolatban, törvénysértő műsorszám vagy médiatartalom esetén. Ennek legmagasabb összege a kötelező legkisebb munkabér havi összegének akár ötvenszerese is lehet. Ha az érintettek nem fizetik be határidőre a bírságokat, akkor az adók módjára behajtható.

Tudni illik, hogy mit illik

A rendszerváltást követően az első választási etikai kódex megalkotásának előkészítését a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon 1989. szeptember 18-án kötött megállapodás rögzíti. Mint a  békés átmenetet érintő, még nyitott kérdések rendezéseként, a választások nyilvánosságának szabályaival együtt. A Független Jogász Fórum decemberben a megállapodásra vonatkozó tervezetet terjeszt elő és az ELTE Jogi karának Büntetőjogi Tanszéke Könyvtárában, 1990. januárban megtartott egyeztetésen konszenzus jön létre a választási etikai kódex szövegében. Ehhez a választáson résztvevő minden párt csatlakozik, a szöveg a Magyar Közlönyben is megjelenik. 1994-es, illetve az 1998-as választások előtt aktualizálták a szöveget.
Azóta az etikai kódexnek mind a tartalma, mind a hatóköre jelentősen változott. A békés átmenetet, mint célt a kampány eldurvulásának elkerülése váltotta fel. Ma már etikai kódexek születnek nemcsak a pártok, hanem egyes települések, de akár képviselők tollából is. Dekrétumok, melyek rögzítik, hogy – a törvények betartásán túl – milyen magatartást fognak követni a választás során, mit tartanak elfogadhatónak a maguk és mások számára és mit nem. És csatlakozásra szólítják a többieket, akik aztán vagy csatlakoznak, vagy nem.

Én megtehetném, mégsem teszem …

Többek között olyan korlátokat vállalnak magukra, hogy nem folytatnak lejárató kampányt, saját értékeiket mutatják be, kampányukkal elősegítik a nagyobb választási részvételt, kiadványaikat vállalják, azt máséval össze nem téveszthető módon teszik közzé, mindezt a választópolgárok magánéletének megzavarása nélkül.

Talán egy Pilinszky vers alcímben idézett kezdő sorai foglalják össze legjobban, hogy mit is jelent a választási etikai kódex. A pártok, képviselők maguk alkotta, magukra nézve kötelező és másoknak is ajánlott szabályokat. Amelyek bár nincsenek jogszabályban nevesítve, sem tiltva, a jog eszközeivel sem kényszeríthetők ki, be nem tartásuk nem büntethető, nem is bírságolható, mégis az azokat kinyilvánítók, vagy elfogadók tartják magukat hozzá. Szóval megtehetnék, mégsem teszik.

Forrás: 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről; 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról; http://arkadia.pte.hu/tortenelem/forras/ripp_rv_forr;
A képek illusztrációk.