Ez a csónak nem az a csónak

Most, hogy lassan a pártok és az egyéni képviselőjelöltek leadják az ajánlóíveket, talán van egy szusszanásnyi időnk kicsit megmerítkezni a vizivilágban is. Március 1-től módosult egy apró részlet egy törvényben. Egy értelmező rendelkezés, valahol a jogszabály legvégén. 80 centivel és 3,5 kW-tal. Ennyi. De ezzel egy szép új világ tárult fel a gépi berendezéssel hajtott vízijármű (szóval a motorcsónak) használói számára. Most már akár mehetünk árral szembe is.

Keresse meg a különbséget!

Ha az egész jogszabályt végigolvasva próbálnánk rátalálni a változásra, az felérne egy keresse meg a különbséget rejtvényjátékkal. Segítünk, megmutatjuk a tűt a szénakazalban. Az első a hatályon kívül került, a második a március 1-től hatályos értelmező rendelkezés részlete  (3. pont):
csónak: …
b) … gépi berendezéssel hajtott vízijármű, amelynek hossza a 6,2 métert, … nem éri el, vagy motorteljesítménye legfeljebb 4 kW;
csónak: …
b) … gépi berendezéssel hajtott vízijármű, amelynek hossza a 7 métert, … nem éri el, vagy motorteljesítménye legfeljebb 7,5 kW.

De mit is jelent ez?

A zeneértő motorcsónakosok szerint zongorázni lehet a különbséget. Nem csak teljesítményben, hanem forintban is.
Az eddig engedélyezett, kicsit több, mint 5 lóerős, vagy kisebb csónakmotorok egy erősebb sodrású folyón, hirtelen jött10 lóerő viharban, vagy akár csak egy elhaladó hajó okozta nagyobb hullámzásban is megszeppentek, teljesítményük nem csak kevés volt, de talán kicsit veszélyes is, hogy az ilyen helyzetekből kikeveredjen az ember. A 7,5 kW, tehát 10 lóerős motorcsónakoknak lényegesen jobb esélyük van megküzdeni a széllel, hullámokkal, sodrással.
Hogy eddig mégis sokan a kis teljesítményű motorokkal járták a folyókat, annak komoly oka volt. Ez az ok hat számjegyből állt és nem feltétlenül kezdődött egyessel. Tanfolyammal, vizsgákkal kb. ennyi kellett a kezdéshez, ha valaki 4 kW-nál nagyobb teljesítményű motorcsónak használatára adta a fejét. Ugyanis a jogszabály módosítása előtt az már nem minősült csónaknak, így vezetéséhez kishajóvezetői engedélyt (jogosítványt), üzemeltetéséhez hajólevelet (forgalmi engedélyt) és lajstromszámot kellett szerezni.
Erre az új szabályozás szerint 10 lóerő (és 7 méter) alatt már nincs szükség. Ennyit jelentett az értelmező rendelkezés apró módosítása.

Forrás: 2000. évi XLII. törvény a víziközlekedésről; 2013. évi CCXLIX. törvény 11. §. Hatályos: 2014. III. 1-től; 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról; 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet a hajózási képesítésekről.
A kép illusztráció.