Vegyünk egy egyszerű esetet … a diákok utazási kedvezményeiről, röviden

A cikkben megpróbálunk tisztázni néhány fogalmat, amelyek a diákok utazási kedvezményeinek igénybevételével kapcsolatban talán kevésbé közismertek. Vegyünk egy egyszerű esetet, valaki egy felsőoktatási intézmény hallgatója.

Először is itt van a jogosultság kérdése. Az utazási kedvezmény igénybevételéhez jogosultság kell. Jogosult az, aki

1. a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll
2. diákigazolvánnyal rendelkezik és
3. a jogosultságot a diákigazolvány érvényesítésével igazolja.

Tehát mindhárom dolog egyidejű megléte szükséges ahhoz, hogy az utazási kedvezményeket valaki igénybe vehesse.

Fontos dolog az is, hogy a diákigazolványt
1. a jogosultnak igényelnie kell, tehát nem kapja kézbe automatikusan és
2. be kell fizetnie az igazgatási szolgáltatási díjat. Jelenleg ez 1400 forint.

Az igénylést az egyetem tanulmányi rendszerében kell kezdeményeznie.

Sokszor, különösen a végzős hallgatók esetében felmerül a kérdés, hogy meddig is érvényes a diákigazolvány, meddig érvényesíthetőek az utazási kedvezmények. A kedvezmények a diákigazolvány érvényességi ideje alatt, de legkésőbb

1. a tanévre, illetve a tanév II. félévére érvényesített diákigazolványnál a tárgyév októberi,
2. a tanév I. félévére érvényesített diákigazolványnál a tárgyév márciusi havijegy érvényességi idejének lejártáig vehetők igénybe.

Foglaljuk tehát össze. Az utazási kedvezmények igénybevételére jogosult tehát az, aki hallgatói jogviszonya alapján, érvényesített diákigazolvánnyal rendelkezik.

Pár szó a diákigazolvány típusairól. A diákigazolvány lehet nappali, esti, levelező, távoktatásos és más sajátos diákigazolvány. Ez azért lényeges, mivel a két utóbbi igazolványtípushoz nem kapcsolódik utazási kedvezmény, a levelező tagozatos hallgatók lehetőségei pedig jóval szűkebbek. A diákigazolványok típusait az igazolványon feltüntetett felirat különbözteti meg, ezek: „nappali”, „esti”, „levelező”.

A fentieket és az utazási kedvezményeket a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet és az 1. számú mellékleteként közölt a táblázat alapján lehet jól értelmezni. A táblázatot a cikk végén találjátok. Jól látszik, hogy helyközi és/vagy helyi közlekedésben, nappalis és estis, illetve levelező tagozatos hallgatókra milyen kedvezmények vonatkoznak.

És akkor most vegyük az egyszerű esetet. A hallgató egy budapesti egyetemre jár.

I. Ha nappalis vagy estis a hallgató, akkor jár a

a.) helyi közlekedésben (helyi közúti és kötöttpályás közlekedés) a bérlethez az szr.[1] (lásd kedvezmények táblázat) szerinti kedvezmény. Ezt a kedvezmények táblázat 18-as sora az intézmény és a lakhely közötti utazásra mondja ki, de a 19. sor kiterjeszti “bármely viszonylatban”-ra, ami szerintünk az jelenti, hogy nappalis és estis egyetemista az országban bármelyik településen vehet kedvezményes bérletet a helyi közlekedéshez, függetlenül attól, hogy ott lakik e vagy sem, ott van e az egyetem, vagy sem.
b.) helyközi közlekedésben (vasúti személyszállítás, HÉV, helyközi autóbusz-közlekedés, komp- és révközlekedés)

1. bárhova megy menetjeggyel (belföldön, nem nemzetközi utazás részeként, tehát ebbe beletartozik az iskola és a lakhely között is), akkor 50% (de ilyen esetekre nem vehet kedvezményes bérletet), illetve
2. a lakhelye és az iskola közt, ha bérletet vesz, akkor 90%

II. Ha levelezős a hallgató

akkor a lakóhely és az intézmény közötti helyközi közlekedésben (vasúti személyszállítás, HÉV, helyközi autóbusz-közlekedés, komp- és révközlekedés) menetjegyre 50%.

Tehát míg egy nappali, vagy esti tagozatos hallgató szinte bárhol, bármilyen utazási kedvezményt igénybe vehet, addig például egy Budapesten lakó, budapesti egyetemre járó levelezős hallgató nem tud igénybe venni a diákigazolványa alapján semmilyen utazási kedvezményt, mert ilyen csak a vidéken lakó és Budapesten levelezős (vagy fordítva) egyetemistára érvényes.

Fel szokott vetődni még, hogy mi a helyzet például akkor, ha passzív félévben van a hallgató, számít-e az hogy megvan abszolutóriuma, vagy nincs, befejezte-e (diplomával) az egyetemet, vagy szimplán kiiratkozott? Ezek egy részét feltehetően a tanulmányi és vizsgaszabályzatok értelmezhetik (pl. a passzív félév az hallgatói jogviszony, vagy mi van abban az esetben, ha az abszolutórium és az államvizsga között hosszabb idő telik el?), de minden esetben a cikk elején felsorolt, és az utazási kedvezményekről szóló rendeletben leírt feltételek meglétét kell vizsgálni, azaz:

– van-e hallgatói jogviszonya?
– van-e diákigazolványa?
– milyen típusú a diákigazolványa
– érvényes-e a diákigazolványa – beleértve a fent leírt márciusi és októberi lejárati határidőket.

És akkor a táblázat:

	A	B	C		D
1.			Kedvezmények a helyközi közlekedésben		Kedvezmények a helyi közlekedésben
2.			jegykedvezmény	bérletkedvezmény	bérletkedvezmény
3.			(vasúti személyszállítás, HÉV, helyközi autóbuszközlekedés, komp- és révközlekedés)		(helyi közúti és kötöttpályás közlekedés)
18.	nappali és esti képzés munkarendje szerint felsőoktatásban tanulmányokat folytató hallgató intézmény-lakhely közötti utazásra	3. § (1) bekezdés b) pont bc) alpont 1. és 2. alpontja	50%	90%	az Szr. 1. mellékletben meghatározott mértékű kedvezmény
19.	nappali és esti tagozatos felsőoktatásban tanuló bármely viszonylatban	3. § (1) bekezdés b) pont bc) alpont 2. alpontja	50%	–	az Szr. 1. mellékletben meghatározott mértékű kedvezmény
20.	levelező oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban a középiskola végéig a tanuló, a felsőoktatásban tanulmányokat folytató hallgató, továbbá az iskola, intézmény és lakóhely közötti viszonylatban	3. § (1) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontja	50%	–	–

[1] Ez a szociálpolitikai menetdíj-támogatás megállapításának és igénybevételének szabályairól szóló 121/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet