A Közösségi Vámkódex szerint azokat az árukat, amelyeknek az előállításában egynél több ország vesz részt, úgy kell tekinteni, hogy abból az országból származnak, ahol az utolsó lényeges megmunkáláson – lehet az a csomagolás is – mentek keresztül. Így egy másik országban előállított, de Magyarországon csomagolt élelmiszeren származási országként feltüntethető Magyarország. Ezt a szabályt a piaci szereplők igen változatosan értelmezték, jelentős zavart és bizonytalanságot okozva a vásárlók körében.

A választások alkalmával már hagyomány, hogy a pártok, jelöltek országos vagy helyi szinten etikai szabályokat fogalmaznak meg, elsősorban a kampányban követendő magatartással szemben. A választások során követendő magatartást az állam is szabályokba foglalja, megszegőit bünteti, a választási eljárásról szóló törvény is részletes szabályokat fogalmaz meg – lásd erről korábbi, Kampánykiskáté című cikkünket – és ennek megszegőit bírsággal fenyegeti. Jogszabály és etika, mi a különbség?

A jól végzett munka fejében az egyéni választókerületi képviselőjelöltek és az országos listát állítani képes pártok, nemzetiségek az államkasszához fáradhatnak. Az egyéni jelöltek fix összegre jogosultak, a pártok és nemzetiségiek számára a költségvetés támogatási alapot határozott meg, amelyhez viszonyítva a pártok az egyéni jelöltek számának, a nemzetiségiek a nemzetiségi kvóta arányában részesülnek támogatásban.

A minap kiolvastam a kezem ügyébe került bolti nyugtákat. Ezek a nyugták jönnek, mennek, napjában akár többször is, sokszor észre sem vesszük őket. Érdeklődéssel tapasztaltam, hogy különösen a nagyobb élelmiszerboltok, de más profilú üzletek, patikák nyugtái is beszélnek hozzánk. Megköszönik a vásárlást, elköszönnek tőlünk, vagy különböző dolgokat közölnek velünk, felhívják a figyelmünket saját fontosságukra, hogy őrizzük meg őket. Van, amit elsőre világos, van, amit értelmeznünk kell. Ezekből gyűjtöttünk egy csokrot. Tessék!

Most, hogy lassan a pártok és az egyéni képviselőjelöltek leadják az ajánlóíveket, talán van egy szusszanásnyi időnk kicsit megmerítkezni a vizivilágban is. Március 1-től módosult egy apró részlet egy törvényben. Egy értelmező rendelkezés, valahol a jogszabály legvégén. 80 centivel és 3,5 kW-tal. Ennyi. De ezzel egy szép új világ tárult fel a gépi berendezéssel hajtott vízijármű (szóval a motorcsónak) használói számára. Most már akár mehetünk árral szembe is.

Amíg a kampány a szemünk előtt zajlik – lásd az előző cikket -, addig az államigazgatás berkeiben aprólékos háttérmunka folyik, amiről alig-alig értesülünk. Maximum sajtóhírekből, ha egy-egy porszem kerül a fogaskerekek közé és például rosszul nyomtatnak ki ajánlóívet, vagy téves tájékoztatás jelenik meg a külföldön szavazás helyszínéről, vagy időpontjáról. Pedig a gépezet zakatol. Több mint nyolcmillió polgárt tájékoztat, adatait kezeli a rendszer, nem is beszélve a jelöltekről és a pártokról.

Most a kampány szóról ne az eredeti jelentése – mező, táborozás, hadjárat – jusson eszünkbe, hanem a választás. Bár, manapság a táborozás és hadjárat talán nem is áll olyan messze a valóságtól. Ajánlásgyűjtők táboroznak itt is, ott is, a hadjáratot pedig házról házra, plakátokkal, szórólapokkal, aktivisták szétküldésével vívják. Ez már maga a kampány. Nehéz lenne úgy továbblépni a jelöltajánlásról – lásd előző, Választás lépésről lépésre III. – Megint jönnek, becsöngetnek… című cikkünket -, hogy szó nélkül hagyjuk a választási kampányt. Mik a legfontosabb tudnivalók? Kérdezz-felelek.

Most Ugorgyunk! – ahogy az öreg Pósalaky úr mondaná – egyet és a Nemzeti Választási Iroda Hirdetményén a soron következő névjegyzék helyett vegyük előre az ajánlást. Négy éve még azt írtuk volna a címben, hogy … kopogtatnak. Akkor még ugyanis ajánló szelvényeket – nickname: kopogtató cédula – gyűjtöttek a képviselőjelölteknek. Ezekben a napokban aláírásgyűjtők járják be a választókerületeket, az ajánlóívekre aláírásokat gyűjtők.

Mielőtt tovább olvasnánk a Nemzeti Választási Iroda Hirdetményét, poroljuk le egy kicsit történelmi tanulmányainkat. Ahogy az előző cikkben – Választás lépésről lépésre I.- láttuk, ma a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos. Minden nagykorú – 18. életévét betöltött – magyar állampolgár választó és választatható. Választójogunk gyakorlása saját szabad elhatározásunkon alapul. Ez nem mindig volt így. Erről szól ez a cikk.

Bizonyára sokan találkoztak már az utcán a Nemzeti Választási Iroda Hirdetményével, amely az országgyűlési képviselők megválasztásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat tartalmazza. Ebben a cikksorozatban ezt a Hirdetményt vesszük végig lépésről lépésre. Olvassuk együtt! Előbb azonban tisztázzunk a választásokkal kapcsolatos néhány alapfogalmat.